Interjú a Budapest Business Journal TOP50 HR Executives kiadványában.
Cégvezetőnkről
Czellecz Zoltán felügyeli cégünk minden üzletágát, és felelős azok fenntartható növekedéséért.
A Pannon Egyetemen szerzett mesterdiplomát HR menedzsment szakon. Tanulmányai alatt egy akkori piacvezető munkaerő-közvetítőnél dolgozott gyakornokként. Ettől a pillanattól kezdve teljes pályafutását a HR szolgáltatási ágazatában töltötte, és az évek során különféle értékesítési és operatív munkakörökben dolgozott. Különféle vezetői pozíciókat töltött be, 2020-ban csatlakozott a Work Force-hoz. Zoltán házas, illetve „két nagyszerű gyermek” édesapja. Hobbija a vitorlázás, az utazás és az olvasás.
„Még mindig jelentős szakadékot látok aközött, amit az oktatási rendszerünk produkál, és aközött, amit a magyar munkaadók elvárnak. Kezdjük azzal, hogy a friss diplomások és a rendelkezésre álló junior álláshelyek száma nyilvánvalóan nem egyezik. Az informatikai szakemberek, mérnökök vagy tanárok hiánya olyan probléma, amely már évek óta velünk van, anélkül, hogy jelentős változás következett volna be.”
MIÉRT JAVASOLNÁD, HOGY A HR SZEKTORBAN HELYEZKEDJENEK EL A DIÁKOK?
Kivételes időket élünk, amelyek nagy hatással vannak a HR szektorra. Azoknak, akik sikeresek lesznek ebben a szakmában, nagyszerű értékesítőknek és kiváló tárgyalóknak kell lenniük, akik jól ismerik a marketinget és a digitális megoldásokat. Személy szerint úgy gondolom, hogy az empatikus hozzáállás mindaddig „kötelező”, amíg az emberek jelen vannak a munkahelyeken. Ez a színes perspektíva nagyszerű ok lehet arra, hogy a HR-t karrier célként képzeljék el.
MELYEK A LEGJELENTŐSEBB KIHÍVÁSOK A HR SZEKTORBAN MA MAGYARORSZÁGON?
Az inflációs nyomás óriási, ami közvetlen nyomot hagy a munkavállalói fluktuációban. A távozó kollégák hiánya már nem csak gazdasági kérdés; ezek a trendek és ezek mértéke törést jelent a vállalati kultúrában is. Ezeknek a hatásoknak a minimalizálása, miközben az üzleti igények még mindig kiszámíthatatlanok, hatalmas kihívást jelent a HR csapatok számára. Véleményem szerint az inspiráló és stabil vezetők, akik közösséget tudnak építeni és fejleszteni, a HR szakemberek legközelebbi szövetségesei lesznek.
ELÉGEDETT AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL, MIND ÁLTALÁBAN A MAGYAR MUNKAERŐ, MIND KÜLÖNÖSEN A HR SZAKEMBEREK KÖRÉBEN?
Még mindig jelentős szakadékot látok aközött, amit az oktatási rendszerünk produkál, és aközött, amit a magyar munkaadók elvárnak. Kezdjük azzal, hogy a friss diplomások és a rendelkezésre álló junior álláshelyek nyilvánvalóan nem egyeznek. Az informatikai szakemberek, mérnökök vagy tanárok hiánya olyan probléma, amely már évek óta velünk van, anélkül, hogy jelentős változás történt volna. Ha ezt a kérdést minőségi szempontokra szűkítjük, és a munkaerőpiacra belépők tudására és készségeire összpontosítunk, ismét a kereslet és a kínálat közötti eltéréssel szembesülünk.
Egyre több munkáltató nyitja meg saját képzési programjait vagy mini-campusait, hogy a jelölteket tanítsa, és az utóbbi időben HR szolgáltatók is csatlakoztak ehhez a csoporthoz. Azok a munkáltatók, akik elkezdtek az ázsiai országokból származó jelöltek felé fordulni szakképzettséget nem igénylő állásaik betöltése érdekében, hasonló megoldásokat keresnek a szakképzett kékgalléros vagy diplomás álláshelyekre. Ez egyértelműen növeli versenyelőnyüket a közeljövőben.
MILYEN VÁLTOZÁST SZERETNE LÁTNI AZ ÁGAZATBAN?
A vezetők felvételére vonatkozó megközelítés beépítése a jelenlegi piaci realitások alapján több mint hasznos lenne. Ezt könnyebb mondani, mint megtenni, de a körülöttünk lévő változások és kihívások ellenére változatlan elvárásokat látunk a toborzással szemben, ahol a vezetők éppen időben látják el a tehetségeket a megfelelő útmutatásokkal, tudással és tanácsokkal. Ilyen esetekben az oktatási idő könnyen elérheti a több hónapot is, ami jól látható pénzügyi veszteséget okoz a vállalkozásnak.
Köszönjük, hogy elolvastad.
Ha többet szeretnél megtudni a piacról, kövessen minket a LinkedIn-en is.
Forrás: Budapest Business Journal – The Most Influential HR & Recruitment Executives in Hungary 2023